Önismeret

Az önismeret fogalma, szintjei, a személyiségfejlesztés

De mi is az az önismeret? Ha az önismeretet egyetlen szóval szeretnénk meghatározni, akkor azt önismeret nem más, mint az önmegértés. Arra a minden ember számára kiemelkedő jelentőségű alapkérdésre ad választ, hogy ki vagyok én, és milyen vagyok.

  1. Pálffy úgy definiálja az önismeretet, hogy az nem más, mint az egyén „áttekintése saját személyisége összetevőiről, határairól és lehetőségeiről, betekintése saját viselkedésének a rúgóiba, hátterébe, motívumrendszerébe, képessége arra, hogy helyesen megítélje saját szerepét, hatását az emberi kapcsolatokban” (K. Pálffy, 1990. 15. p.).

Az önismeret különböző szinteken valósulhat meg:

  • Az első felszínes szint az adottságokról és a képességekről való tudás szintje. Ez a saját tudásunkról, akaraterőnkről, érdeklődési körünkről, feszültség- és kudarctűrő képességünkről stb. szerzett ismereteinket jelenti.
  • A második szint egy mélyebb történeti szintet jelent, és a ránk korábban (például a kora gyermekkorban) ható élményekre vonatkozik. Mik voltak ezek, és hogyan befolyásolták az egyén jelenlegi törekvéseit, érzéseit, szándékait, viselkedését. Ez tulajdonképpen egyben a viselkedés és a szándékok összhangjára is vonatkozik. Arra, hogy vajon a cselekedeteink megfelelnek-e mélyebb vágyainknak, céljainknak?
  • A harmadik szint az önismeret társas szintjét jelenti. Hogyan tudunk megfelelni a velünk szemben a különböző társas szerepeinkben támasztott elvárásoknak. Milyennek látnak mások, és ez mennyire egyezik a sajátmagunkról kialakított képpel (K. Pálffy, 1989).

Az önismeret és a személyiségfejlesztés ugyanannak a dolognak a két oldala, hiszen a személyiségfejlesztő módszerek célja az egészséges emberek önismeretének a fokozása, segítése az önmegértésben (Bagdy, Telkes, 1989, Buda, 1994), valamint célja az egyén érzelmi, és kommunikációs készségeinek, képességeinek fokozása (Buda, 1998)

A személyiségfejlesztésre vonatkozó két legismertebb modell a Johari ablak és az önismereti kerék. A következő két alfejezetben azt láthatjuk, mi jellemzi ezeket!

Az önismereti kerék

 

Az önismereti kerék Nunally és Wackman nevéhez fűződik, és azokkal a területekkel foglalkozik, amelyek a személyiség fejlődése/fejlesztése szempontjából különösen jelentősnek tűnnek. Öt ilyen területet határoztak meg.

 

 

Nézzük mit jelenetnek az egyes területek!

  • Érzet. Ide az érzékszerveink által felfogott ingerekből nyert információk tartoznak.
  • Értelmezés. Az érzet intellektuális feldolgozása tartozik ide.
  • Érzelem. Ez érzelmi, indulati állapotaink megtapasztalását jelenti.
  • Szándék. Ez az adott helyzetben megjelenő vágyainkat, akaratunkat jelenti.
  • Cselekvés. Ez az adott helyzetben való viselkedést jelenti.

Az önismeret annál teljesebb, minél inkább tisztában vagyunk mind az öt területtel. Ha egyik vagy másik terület hiányos, a személyiség nem lesz eléggé hatékony a társas kapcsolataiban. Az önismereti kerék hiányosságai alapján hat típust különböztethetünk meg:

  1. Értelmezés, cselekvés. Az ilyen típusú ember logikusan gondolkozik, majd ennek megfelelően cselekszik. Érzéseit, szándékait nem tudatosítja.
  2. Értelmezés, érzés, cselekvés. Az ilyen ember bezárkózik a saját világába, sokat foglalkozik önmagával, a saját érzéseivel nem veszi figyelembe a többi embert.
  3. Érzékelés, érzés, cselekvés. Itt a logikus gondolkodás marad ki, és ennek megfelelően a tudatos szándék. Az ilyen embert érzelmei indulatai “viszik”, azoknak megfelelően reagál a külvilági ingerekre.
  4. Értelmezés, érzés. Nagy gondolati, lelki gazdagság jellemezheti az ilyen embert, de ezt nem fordítják át cselekedetekbe.
  5. Értelmezés összekeverése az érzelmekkel. Az ilyen embereknél a gondolatok és az érzelmek összekeverednek egymással, ami kifejeződhet az érzelmi átélés túlzottan alacsony szintjében.
  6. Szándék, cselekvés. Az ilyen ember nem értelmezi a másik személy üzeneteit, és nem tudatosítja a saját válaszait sem. Így a viselkedése gyakran, kiszámítottnak, manipulatív szándékúnak tűnik.

(Miller, Nunally, Wackman, é.n.,Rudas, 2001, Hatvani, 2001)

Forrás: old.ektf.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.